A nemes- előtag arra utal, hogy az egykori Pórszalókkal ellentétben N.szalókon a nemesi réteg felülmúlta a parasztit. A Szalóki helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév valószinüleg szláv eredetű (Kiss). Pápától délkeletre fekszik. 1271-ben bukkan fel először a neve, 1340-ben a "Zalán-nembeliek" birtoka, 1461-ben a Hosszútótiaké, 1488-ban a Szécsi-családé. 1540-ben "Fewisew Zalok" alakban fordul elő. A Szalók ősmagyar személynév, Anonymusz szerint Ösbő fiának a neve. Pais Dezső szerint törökből magyarázandó és "balog"-ot, "balkez-"t jelent. Nemesszalók neve, mint a Szalók-nemzetség birtoka ebben a formában legkorábban 1544-ben merült fel, de általánossá csak a XVII. századtól lett, addig csak a jelző nélküli Szalók volt divatos. A reformáció ideje ismeretlen. Nemes Szalóki Pál és Péterfi Anna 1686-ban ajándékozott az egyháznak templom- és iskolafundust, melyre rövidesen templomot és iskolát is építettek, azóta mindig volt (egyízben evangélikus) iskolamesterük. Az 1696.évi összeírás szerint a szalóki nemesek királyi vadászok voltak. Bár a nemesi és paraszti község össze volt építve, s a két hely a XVIII. század előtt hasonló nagyságú volt, a hadak mindkettőt egyformán sarcolták, de Nemesszalók hosszabb időre nem állt pusztán. Az 1721.évi vallásügyi bizottság előtt vallomást tettek Rusa Mihály ev. magiszter, Szabó András bíró, Szalóky Pál, Szalóky János, Thóth István, Szalóky Ádám, Szalóky Mihály, kiknek vallomása szerint az egész falu evangélikus és református vallású, akiknek akkor az evangélikus tanító tartott istentiszteleteket. Református istentisztelet minden harmadik vasárnap volt a mihályházi lelkész szolgálatával mindaddig, amig 1752-ben el nem tiltották attól, de azután is szabad volt neki keresztelni, házasokat esketni. A szalókiak átjártak istentiszteletre Mihályházára. 1773-ban magyar falu. 1775-ben megtiltották, hogy a prédikátor átjárjon hozzájuk, de ők ezzel mit sem törődtek, a maguk felelősségére és jótállására tíz szalóki nemes ember kérte a prédikátort, hogy tovább is szolgáljon nekik. A Türelmi Rendelet megjelenése után újra megkezdték vallásgyakorlatukat mint Mihályháza leányegyháza. 1785-ben már templomot építettek. 1926-ban egyesítették Nemesszalókkal Porszalókot. A templom Ék-Dny-i tengelyben épült 7x15 m-es belső térrel, a torony 17 m magas. Mindkét harangját Seltenhoffer Frigyes öntötte Sopronban, a 232 kg-osat 1928-ban, felirata " Az 1914-18 világháborúban elvitt harangjai helyett, elesett hős fiainak emlékére öntette a nemesszalóki ref.gyülekezet." a 134 kg-osat 1879-ben, felirata: "Öntetett a nemesszalóki ref. gyülekezet által..." Lélekszáma: 1774-ben 173, 1808-ban 128. Fényes Elek szerint 134 ref., 215 ev., 136kath., 103zsidó lakta. 1854-ben 135 ref., 1869-ben 723 lakosa volt (228 rkat., 246 ev., 139 ref., 110 zsidó), 1878-ban 145, 1891-ben 229. Az 1913-as névtár szerint 145 ref., és 727 másvallású lakója volt. 1925-ben 300. 1960-ban 1111 lakossal. Napjainkban 1040 lakos (550 rkt., 150 ev., 140 ref., 200 egyéb).